2012. március 3., szombat

A bölcs öreg úr napja


A mai mozi nap a Morgan Freeman filmek napja volt. Ő az egyik nagy kedvenc színészem.
Délelőtt a RED című akció-vígjátékot néztem, a szombati nap kezdéseként. Valóban így volt, mert amint kivetett magából az ágy, reggeli közben kezdtem el nézni.
Nem csak Morgan Freeman, hanem Bruce Willis miatt is érdekelt a film. El kell mondjam, nagyon nagyon tetszett. (Most kicsit úgy tűnhet, hogy én nem tudok - legalábbis az utóbbi időben - rossz filmeket nézni. Mert a legutóbbiakról mind-mind jó véleménnyel voltam. De ez csak azért van, mert általában olyan filmeket nézek meg, amelyek
nek tetszik az előzetese, leírása, bemutatója. Ha már ezek valamelyikében meg fog valami, akkor már tudom, hogy nekem való lesz a film. Tehát, így nem igazán szoktam rossz filmeket, legalábbis nekem nem tetsző filmeket nézni.)
Az akció-vígjáték megnevezést teljes mértékben kielégíti a film. Sok vicces, nevetős, mosolygós rész van a filmben. Ugyanakkor nagyon sok csihi-puhi és lövés zaj is. Van benne egy kis szerelem, hát hogy is ne lenne... Anélkül nem igen lenne amerikai a film.



Frank (Bruce Willis), Joe (Morgan Freeman), Marvin (John Malkovich) és Victoria (Helen Mirren) egykor a CIA legjobb ügynökei voltak. Természetesen nem porszívókat árultak. Ismerik a szervezet minden titkos valamint kompromittáló anyagát, és most éppen emiatt válnak a CIA célpontjává. A visszavonult szuperkémeknek minden tudásukra szükségük van, hogy profi csapatként egy lépéssel üldözőik előtt járjanak, megpróbáljanak életben maradni a folyamatos merényletek közben és rájönni, hogy vajon melyik információ az, amely miatt egykori munkaadóik a legkülönfélébb módszerekkel megpróbálják hidegre tenni őket. Értelemszerűen nem egy hangulatos alaszkai kalandtúra akarják
küldeni a csapatot. Frank és csapata úgy dönt, betörnek a CIA titkos központjába, és fényt derítenek azokra a titkokra és összeesküvésekre melyek miatt egyre többen akarják kinyírni őket.

Ennél többet én nem is szeretnék elárulni a történetről, mert ez nagyon jól összefoglalja a történéseket. Tehát ajánlom mindenkinek, aki szereti az akció-vígjátékokat. Bruce Willis és Morgan Freeman sem hazudtolja meg magát a filmben.

Morgan Freeman egy nyugdíjas, végső stádiumban lévő májbeteg CIA ügynököt alakít a maga nyugodtságával és bölcsességével. Ez az, amit én nagyon szeretek ebben a színészben.
Számomra egy bölcs nagypapára hasonlít, aki mindenhez ért, okos és végtelenül nyugodt. Nem tudhatom, hogy valójában ilyen emberről van-e szó a való életben - ugyanis nem tapasztaltam meg eddig, sőt több, mint valószínű hogy sosem fogom megtudni -, mindenesetre az én elképzeléseim alapján így nagyon szimpatikus ember számomra.

*

Az újabb "felvonásra" ebéd után került sor. Ez a film pedig A szerelem bősége c. amerikai dráma volt.

Charlie író, aki egyik este rémálomból ébredve arra az elhatározásra jut, hogy nyakába veszi a már rég nyugovóra tért várost. Néhány háztömbnyire az otthonától belebotlik a szintén álmatlanságban szenvedő és kutyáját sétáltató Bradley-be. Az éjszaka kellős közepén Bradley diktálni kezd egy történetet, amit Charlie-nak meg kellene írnia. A mű címe: A szerelem bősége. Mivel Bradley igen jártas a témában, ezért felajánlja, hogy összeismerteti pár emberrel, akik kimerítően tudnának mesélni a témáról. Köztük van Kathryn, Bradley első felesége, aki egy másik nőért hagyta ott a férfit, Diana, a második nej, David, a házas szerető, aki cáfolja Diana történetének minden állítását, Chloe, Bradley kedvenc kávézójának egyik fiatal és igen szabad felfogású felszolgálója, Oscar, Chloe agyonpiercingelt kedvese, Harry Ginsburg, Bradley szomszédja, aki állandóan a dán filozófustól, Kierkegaard-tól idéz és Esther, Harry felesége, aki állandóan fia, Aaron nyakán lóg.

Ennél a leírásnál viszont van pár javítanivalóm. Nekem nem tűnik úgy, hogy Bradley lenne az, aki Charlienak diktálja a történetet. Sokkal inkább úgy, hogy Charlie egy álmatlan éjszakán sétálgat a városban és visszaemlékezik... Egy sportpálya láttán törnek rá az emlékek... Charlie nagyon jó barátja a kávézós Bradley-nek, aki úgy gondolja, hogy boldog házasságban él feleségével, Kathryn-nel, aki időközben beleszeret egy másik nőbe és elhagyja férjét. Bradley később újra házasodik. Elveszi az ingatlanos Dianat, aki igazából nem is szereti Bradley-t, inkább csak úgy tűnik, hogy a szeretőjét, aki házas ember szeretné féltékennyé tenni saját házasságával. Erre aztán fény derül, és Bradley-t ismét elhagyják. A film végére aztán újra szerelembe esik, amikor a kórházban - ahova azért kerül be, mert megpróbálja levágni az egyik ujjpercét -megismerkedik az őt ellátó, magyar származású Margittal (Marozsán Erika), akivel végre úgy tűnik boldog lehet.
A következő szereplője a visszaemlékezéseknek Bradley kávézójának fiatal alkalmazottja Oscar, aki első látásra beleszeret Cloe-ba, aki azért jön a kávézóba, hogy munkához jusson. A fiú és a lány, egyből közös jövőjüket tervezik és bele is vágnak. Hogy pénzhez jussanak pornófilmet forgatnak magukról. Elköltöznek, összeházasodnak és Cloe teherbe esik. Azonban Oscar veleszületett szívbetegségben meghal a focipályán.
Charlie egy idős tanár, aki szabadságát tölti. Egyébként boldog házasságban él feleségével, Estherrel. A fiúk fiatalon, drog túladagolásban halt meg, hiányát feldolgozni csak nehezen tudták.

Ezek után elmondható, hogy a film nagyon érzelem és szenvedély dús. Az egész nem szól másról valóban, mint a szerelemről. Charlie egyből észreveszi mindenhol a megbújt vágyakat és szerelmeket.
Szép és érzelgős film!

Morgan Freeman itt is hasonló arcát mutatja, mint a fentebb említett filmben, csak más körítésben. Kevesebb lövöldözéssel és pofonnal.
Itt valóban egy bölcs, nyugodt öreg urat alakít. Aki mindenkinek ott segít, ahol tud és mindenkit ellát hasznos tanácsokkal!

Ezt a filmet is csaj ajánlani tudom!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése